Macskák leukózisa– Máig rettegett betegség, pedig van ellene vakcina

A macskaleukózist okozó vírus (FeLV, Feline Leukemia Virus) csak és kizárólag a macskákat megfertőző vírus, ezért nem jelent kockázatot más állatfajokra vagy az emberekre. Először leukémiában (a fehérvérsejtek daganatos elfajulásában) szenvedő macskáknál fedezték fel, innen kapta a betegség a nevét. Ám mára már tudjuk, hogy a FeLV a leukémia mellett más, különféle betegségeket is okozhat. Mint minden vírus, a FeLV is egy apró mikroorganizmus, amely csak az élő sejtekben képes reprodukálni önmagát.

A vírus által okozott - máig csak kezelhető, nem pedig gyógyítható - betegség nálunk is nagyon gyakori, pedig ma már létezik ellene vakcina.


Mennyire gyakori a FeLV?

A FeLV fertőzés sajnos világszerte elterjedt a házi és vadon élő macskák között. Egy hazai, 2017-es felmérés szerint a gazdás macskapopuláció 8-9%-a fertőzött a vírussal, de a kóbor állatok között ez a szám akár a 30%-ot is elérheti. A fertőzés gyakoribb az egymással szoros kapcsolatot tartó macskák között, leginkább a nem ivartalanított, kóborló kandúrok terjeszthetik.



Mi jelezheti a fertőzöttséget?

Az, hogy milyen tüneteket vagy betegséget okoz macskánkban a vírus, függ a cica genetikai állományától, az immunstátuszától és az életkorától, és attól is, hogy milyen a vírus patogenitása (megbetegítő képessége), mennyi vírus jutott be a szervezetébe, milyen a vírus típusa.


A FeLV behatol a macska immunrendszerének és a vérképző szövetek különböző sejtjeibe, majd eljuthat a különféle hámszövetekbe is, leggyakrabban a nyállal és a vizelettel ürülhet a külvilágba.


A macskaleukózis vírusa többféle daganatot is okozhat: lymphoma, leukémia és fibrosarcoma. Felelős lehet különféle hematológiai rendellenességekért is, azaz okozhat többek között anémiát (vérfogyottságot) is.


Bár a daganatok kialakulása is lehet a FeLV fertőzés egyik eredménye, más betegségek gyakoribbak lehetnek.


Sok macskában a FeLV fertőzés az immunrendszer mérsékelt vagy súlyos alulműködését eredményezi. Ez azt jelenti, hogy a fertőzött macska kevésbé képes megvédeni magát a fertőzések széles körével (paraziták, baktériumok, gombák, más vírusok) szemben, amelyek normál esetben, egészséges cicáknál nem okoznának problémát. Az érintett macskáknál a különféle fertőzéseknek megfelelő klinikai tüneteket láthatunk, és az egészségük idővel fokozatosan romlik.


Különféle máj-, vese (glomerulonephritis), szembetegségek (uveitis), vetélés és sokféle idegrendszeri kórkép hátterében is a FeLV fertőzöttség állhat.


Hogyan terjed a FeLV?

A vírus legnagyobb mennyiségben a fertőzött állatok nyálával kerül a külvilágba. Nem ellenálló vírus, így ott néhány óra alatt elpusztulhat, ám az egymással szoros és/vagy rendszeres kapcsolatot tartó macskák könnyedén megfertőzhetik egymást. Tipikus fertőzési mód a verekedés (főleg kandúrok), egymás tisztogatása, alomtálca vagy étel megosztása.



A vírust az anyamacskák is átadhatják a kölyköknek, akár még a méhben, akár már a szoptatás alatt. A méhben megfertőződött magzatok akár fel is szívódhatnak, vagy az anyaállat elvetélheti őket, de az is lehet, hogy 1-2 héttel születésük után halnak meg, mert életképtelenek. Ha túlélnek, akkor pedig tartósan fertőzöttek lesznek.



Mi történik, ha egy macska ki van téve a macskaleukózis vírusnak?

Nem minden FeLV-nek kitett macskában alakul ki tartós fertőzés, főleg, ha a cica csak kis mennyiségű vírussal találkozott és az immunrendszere kifejezetten erős. Ezeknek a macskáknak körülbelül 30%-ában később sem mutatható ki a vírus, ám ez nem jelent tartós, életre szóló védettséget.


A macskák nagyobb része azonban nem tud hatékonyan harcolni a vírus ellen, így az a szervezetükbe jutva és a különféle sejtekbe, majd a keringésbe bekerülve akár hetekig-hónapokig is ürülhet a külvilágba, és a látszólag egészséges állat megfertőzheti a többieket is.


Sok hónap vagy akár év is eltelhet a kezdeti vírusfertőzés és a kapcsolódó klinikai tünetek megjelenése között. Irodalmi adatok szerint a legtöbb cicát a diagnózistól számított három éven belül elveszítjük.


Hogyan diagnosztizálható a FeLV fertőzés?

A FeLV fertőzés diagnosztizálása viszonylag egyszerű. A vérből vett mintából, gyorstesztekkel a vírus egyik antigénje néhány percen belül kimutatható. Biztosra mehetünk a PCR vizsgálatok elvégzésével. Negatív gyorsteszt esetén, amikor gyanú van a fertőzöttségre, érdemes hetekkel később újabb gyorstesztet elvégezni a biztos eredmény érdekében.


A gyorstesztek eredményét sem a korábbi oltások, sem az anyai ellenanyagok nem befolyásolják. Ezek a tesztek a legfontosabb eszközök a kezünkben, hogy meg tudjuk akadályozni a macskaleukózis további terjedését.


A FeLV gyanúja a vírus és különféle a másodlagos fertőzések okozta tünetek miatt sok esetben felmerülhet az állatok vizsgálata során.


A FeLV fertőzöttség jellegzetes tünetei lehetnek:

· fogyás, elesettség, láz, kiszáradás

· kötőhártya-gyulladás

· felső légúti gyulladás

· fekélyek a nyelv szélén és/vagy a szájüregben, súlyos ínygyulladás

· hasmenés

· testszerte megnagyobbodott nyirokcsomók

· tályogok

· betegségekből való nehezebb felépülés

· visszatérő/kiújuló tünetek



Van-e valamilyen kezelés a FeLV fertőzés vagy betegség ellen?

Jelenleg nincs specifikus kezelés a FeLV fertőzött macskákra. A kezelést alapvetően az állat tünetei, kora és esetleges más betegségei határozzák meg. A tünetek kezelése mellett mindenképpen szükséges az immunrendszer erősítése, valamint sor kerülhet a vírus szaporodását gátló (antivirális) szerek alkalmazására is.


Hogyan lehet megelőzni a fertőzést?

A vírust biztosan nem hordozó cicákat egyből be lehet oltani a vírus ellen kifejlesztett vakcinával, ám az esetek döntő többségében a vakcinázás előtt meg kell győződni arról, hogy a cica fertőzött-e a leukózis vírussal. Bár az oltás nagyon hasznos a FeLV fertőzés megelőzésében és a védekezésben, egyetlen vakcina sem véd 100%-osan, ezért az is nagyban segíthet, ha cicánkat nem engedjük kóborolni, más oltatlan, fertőzött macskákkal találkozni.



© Copyright Veresvet Állatorvosi Rendelőintézet, 2010