top of page

Egzotikus kisállatok – praxisunk nem mindennapi vendégei

Egzotikus kisállat. Ez a kifejezés az állatorvosi szakzsargon szerint minden kisállatra vonatkozik, aki nem kutya vagy macska, tehát ide tartoznak a különböző kisemlősök, madarak, hüllők és kétéltűek is. Lehet, hogy gyermekünk első kiskedvence lesz az aranyhörcsög vagy gyakorlott állattartóként döntünk a királypiton mellett felnőtt fejjel, de akárhogy is, ezekben az esetekben kimondhatjuk, hogy egzotikus kisállattartók vagyunk.

Tapasztalataink szerint egyre fokozódik az érdeklődés az egzotikus állatok háziállatként való tartása iránt. A kígyóktól és a gyíkoktól kezdve a kaméleonokon és leguánokon, teknősökön, nyulakon át a madarakig, vadászgörényekig, sündisznókig és más apró kisemlősökig (pl. degu, tengerimalac, aranyhörcsög, ugróegér) terjedő listán szereplő állatok sok család kedvtelésből tartott állatai lehetnek.



Régi mondás az állatorvosok között, hogy macskák nem kicsi kutyák, ne is bánjunk úgy velük. Ez a bölcsesség sokszorosan igaz az egzotikus kisállatokra, ahol minden faj speciális igényekkel rendelkezik.

Ha egzotikus kisállat mellett döntünk, nagyon fontos, hogy ismerjük és betartsuk, hogy milyen tartási körülményeket (ketrec, kalitka, terrárium nagysága, víz hőfoka, alomanyag, hőmérséklet, páratartalom, fényviszonyok) kell Kedvencünknek biztosítanunk, valamint a takarmányozási igényeivel is pontosan tisztában kell lennünk. Ha ezekre gondosan odafigyelünk, már sokat tettünk azért, hogy kisállatunk minél tovább élhessen velünk egészségesen.

A másik fontos dolog, amit érdemes észben tartanunk, az az, hogy ezeknek a fajoknak a többsége nem olyan régóta él az ember környezetében, mint a kutyák vagy a macskák, tehát még inkább vadállatnak számítanak, mint háziállatnak. Emiatt pedig a mesterei annak, hogy elrejtsék előlünk betegségük tüneteit, hiszen a vadonban bármilyen gyengeségre utaló jel vagy tünet könnyű prédává teszi az állatokat. Ezért is érdemes alaposan, előre felkészülnünk abból az adott állatkából, akit kiválasztottunk, hogy ne akkor vigyük csak állatorvoshoz, amikor már késő. Ha egzotikus kisállatunk apró méretű, akkor már akár egyetlen nap koplalás is visszafordíthatatlan károsodást okozhat szervezetében, így különösen fontos, hogy minél hamarabb megfelelő ellátásban részesüljön. Ha pedig nem is iszik, akkor infúzió nélkül akár az életébe is kerülhet a várakozás a folyadékháztartás felborulása miatt.

Amellett, hogy állatorvosaink naprakész, korszerű tudással rendelkeznek az egzotikus kisállatokról, lehetőség van dr. Bölcskei Molnár Antal vagy dr. Nagy Bernadett egzotikus kisállat szakállatorvossal történő konzultációra is. Testvérintézményeink felkészültek az egzotikus Kedvencek állat-egészségügyi diagnosztikájára, sebészeti vagy kórházi ellátására is.



Állatorvosaink és asszisztenseink a Gazdik rendelkezésére állnak a megfelelő gondozási, tartási és takarmányozási körülmények megismerésében és kialakításában.

Nyulaknál és rágcsálóknál az egyik leggyakoribb gond a túlnőtt fogak okozta evési problémák (pl. nyálzás, válogatás), ezért érdemes hat havonta ellenőriztetnünk nyuszink vagy hörcsögünk, tengerimalacunk, degunk fogait.




A külső és belső paraziták vagy gombás vagy bakteriális bőrfertőzések jelen lehetnek akár a kisrágcsálókban, akár a madarakban vagy a hüllőkben is, ilyenkor további labordiagnosztikai vizsgálatok lehetnek szükségesek.



Madarakban gyakran találkozunk a csőr vagy a karmok túlnövésével.



Sokszor szükség lehet az ivartalanításra is, akár a nem kívánt szaporulat elkerülése, akár a nőstények petefészek cisztái vagy a hímek agresszív viselkedése miatt.



A szaporodásbiológiai kórképek (pl. tojásretenció) előfordulása gyakori a hüllők és a madarak között.

Abban hiszünk, hogy minden állat csak a legjobbat érdemli tőlünk, ezért azt javasoljuk, hogy vásárlás után a lehető leghamarabb keressenek fel bennünket, ugyanakkor a későbbiekben is érdemes legalább évente egyszer ellenőriztetni egzotikus kisállatuk egészségi állapotát.

bottom of page