Törpilla – TPLO műtét a gyakorlatban

Frissítve: 2019. júl 19.

Az elülső kereszteződő szalag szakadása talán a leggyakoribb oka a kutyák sántaságának. Hogy megértsük, mi történik ilyenkor a hátsó lábakkal, az anatómiai alapoknál kell kezdenünk.


A térdízület a legbonyolultabb felépítésű ízület a kutyák szervezetében. Tulajdonképp nem is egy, hanem két ízület alkotja, az egyik a combcsontból (femur) és a térdkalácsból (patella) áll, a másikat pedig a femur és a sípcsont (tibia) alkotja. A combcsont és a tibia között helyezkednek el a meniscusok (C alakú porcok), melyek mintegy párnaként viselkedve kiegyenlítik a femur és a sípcsont ízületi felszínei közötti egyenetlenségeket. A csontokat az elülső és hátulsó kereszteződő szalagok, a két oldalsó collateralis szalag, valamint az egyenes combizom végina és a patella szalagja stabilizálják. A két kereszteződő szalag (melyek a femurt és a tibiát kötik össze) lefutása ellentétes irányú, a két szalag nem csak föntről lefelé, hanem egymást térben is keresztezve helyezkedik el. A hátulsó kereszteződő szalag a hosszabb és vastagabb, ennek fényében érthető, hogy az elülső sérül könnyebben.


Szakadása két ok miatt következhet be: örökletesen vagy sérülés (trauma) hatására.




A térdízület normál szögellése kutyákban 135°. A sípcsont ízületi felszíne (platója) minden kutyában hátrafelé lejt. Ezért, ha a térdízület szögellése eltér a normálistól, a szalagokra – különösen az elülső kereszteződő szalagra – fokozott terhelés nehezedik.


Az örökletes hajlamosító tényezők (eltérő szögellésű ízület, gyengébb szalag) következtében nagyobb terhelés alatt álló szalagban először részleges szakadás (felrostozódás) következik be, ami enyhébb-súlyosabb fokú sántaságot okozhat. A szalag szakadása trauma hatására is bekövetkezhet, akár olyan állatokban is, ahol nincsenek jelen az örökletes hajlamosító tényezők. Ilyenkor a térdízület túlnyújtása vagy túlzott rotációja (csavarodása) a szalagszakadás leggyakoribb oka. További hajlamosító tényező lehet a kutyák túlsúlya vagy idősebb életkora is.


Az elülső kereszteződő szalag kulcsfontosságú a térdízület stabilitása szempontjából. Szakadása esetén a combcsont és a sípcsont ízületi felületei minden egyes lépésnél előre-hátra (fiókszerűen) elmozdulnak egymáshoz képest, ami súlyosan károsítja az ízületet. Az ízület instabilitása miatt sérül a belső oldali (medialis) meniscus, a felrostozódó vagy teljesen elszakadt szalagból leszakadó darabkák az ízület üregébe kerülve tovább károsíthatják az ízületi felszíneket. A kialakult gyulladás következtében ún. exostosis (csontos felrakódás) jelentkezhet, és a gyulladás (arthrózis) az idő előre haladtával krónikussá válik.


A betegséget a hirtelen kialakuló, különböző fokú sántaság jellemzi, ami akár kétoldali is lehet. A sántaság enyhülhet kezelés hiányában is, ám az ízület belsejében zajló gyulladásos folyamatok miatt később súlyosabb formában jelentkeznek újra a tünetek.


A klinikai vizsgálatkor friss sérülés esetén duzzadt, fájdalmas térdízület, folyadékgyülem tapintható. Jellegzetes tünetként a combcsont és a sípcsont egymáshoz képest „fiókszerű” előre-hátra elmozdulása (ún. fióktünet) is kiváltható. Az elülső kereszteződő szalagszakadás másik fizikális vizsgálati módszere a tibia kompressziós teszt, amikor a boka hajlítása miatt a sípcsonti taraj előrefelé mozdul. Régebbi sérülés esetén az ízület duzzadtsága, fájdalmassága csökkenhet, de a fióktünet és a tibia kompressziós teszt általában még ekkor is kiváltható. Idült esetekben az ízületi tok megvastagodása és a nagy mennyiségű felrakódás miatt ezek a vizsgálatok már nem adnak egyértelmű eredményt. A fizikális vizsgálatok mellett szükség van több irányú röntgenfelvételek elkészítésére is, egyrészt a pontos diagnózis felállítása, másrészt pedig a műtéti beavatkozás megtervezése miatt. A részleges vagy teljes elülső kereszteződő szalagszakadás gyógykezelése csak sebészi úton lehetséges, kiegészítve gyógyszeres adjuváns terápiával és mozgásszervi rehabilitációval is, ami a gazdik aktív közreműködését igényli a műtétet követő hetekben.


A szalag szakadása miatt kialakuló gyulladásos folyamat kezelés nélkül egyre rosszabbodó, progrediáló jellegű, amit a térdízület műtéti feltárásával, a szakadt szalagdarabok és szükség esetén a levált porc eltávolításával megállíthatunk.

Az elülső kereszteződő szalag szakadásának műtéti megoldásában az amerikai Barclay Slocum által kifejlesztett műtéttechnika az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb előrelépését hozta el. A TPLO (tibial plateau leveling osteotomy) alapját a szakadásra hajlamosító tényezők és a szalagra ható fizikai erők vizsgálata jelentette. Barclay Slocum vizsgálatai kimutatták, hogy a sípcsont ízületi felszínének meredeksége (tibia plató szög, tibial plateau angle, TPA) és az elülső keresztező szalag szakadása között egyértelmű összefüggés van. Ha ez a szög túl meredek, akkor az elülső kereszteződő szalagra ható erők túl nagyok, és a szalag szakadása könnyebben bekövetkezhet. Az operáció célja az, hogy ezt a meredekséget korrigáljuk. A műtét során a sípcsonti ízületi felszín szögellésének korrekcióját egy speciális félkör alakú fűrész segítségével, az ízületi felszínt is magába foglaló sípcsonti részlet kivágásával, elforgatásával és rögzítésével végezzük el.


Törpilla egy két éves, bichon havanais kutyus, aki hirtelen elkezdett sántítani a jobb hátsó lábára. A fizikális vizsgálat során a jobb térdízület fájdalmas, duzzadt volt, és a fióktünet is kiváltható volt. A bódításban elkészített röntgenfelvételekből a sípcsont ízületi felszínének rendellenes szögellése volt megállapítható. Így ebben a helyzetben a TPLO műtét tökéletes megoldást jelent.


Törpilla a megbeszélt időben érkezett állatkórházunkba. A műtéti előkészítés (véna kanül behelyezése, bódítás, intubálás) után a műtéti területről lenyírtuk a szőrt és fertőtlenítettük a bőrfelszínt. Az altatógépes operáció során folyamatos monitorozás mellett Dr. Bölcskei Molnár Antal és Dr. Richter Ádám a térd mediális (belső) oldala felől közelítette meg az ízületet, az elülső kereszteződő szalag szakadáskor gyakori mediális meniscus sérülés szerencsére nem igazolódott, a porc ép volt. Az előzetes röntgenfelvételek alapján megtervezték az ízületi felszín korrekcióját: a beavatkozáshoz használt speciális fűrész segítségével kivágott és elforgatott csontot 2,0-s TPLO lemezzel és hat darab csavarral rögzítették. A sebet több rétegben zárták.

Törpilla a műtét után szépen ébredt. Az azóta is tartó mozgásszervi rehabilitáció segítségével állapota egyre javul.

© Copyright Veresvet Állatorvosi Rendelőintézet, 2010