Altatás előtt, alatt és műtét után 1. rész

A Gazdiknak mindig nagy érzelmi megterhelést jelent, ha Kedvencük bármilyen altatással járó beavatkozásra szorul. Pedig a fájdalommal járó beavatkozások csak megfelelő érzéstelenítés mellett, többnyire csak altatásban végezhetők el biztonságosan.

Az alábbiakban szeretnénk bemutatni, hogy mi, miért és hogyan történik ezekben az esetekben, ezzel is csökkentve a Gazdik aggodalmait.


Az anesztézia görög eredetű szó, jelentése: „az érzékelés hiánya”. Az általános anesztéziában (altatásban) gyógyszerek segítségével a beteget tudattalan állapotba hozzák, ekkor teljesen elveszik a fájdalomérzet, egyes hatóanyagok pedig az izmokat is ellazíthatják, ha szükséges.

Az érzéstelenítés egyéb típusai közé tartozik a helyi érzéstelenítés (perifériás, infiltrációs), valamint a gerincközeli érzéstelenítés (spinális, epidurális anesztézia).

Az állatorvoslásban a legtöbbször általános anesztéziára kerül sor, mert a például a röntgenvizsgálatokhoz teljes mozdulatlanság szükséges, és ez gyakran másképp nem elérhető.


Milyen kockázatokkal járhat a bódítás vagy altatás?

Bármilyen gyógyszer vagy hatóanyag esetében, mindig fennáll a mellékhatások kockázata. Az anesztézia esetén sincs ez másképp, függetlenül attól, hogy enyhe, rövid ideig tartó szedációról (bódításról) van szó, vagy egy teljes általános érzéstelenítésről, amely akár több órán át is tarthat.


Az altatás mellékhatása és/vagy kockázata sokféle lehet: az injekció beadásának helyén kialakuló kisebb duzzanat vagy a szívműködés enyhe rosszabbodása, vagy legrosszabb esetben akár az állat elvesztése is.


Az altatáshoz használt gyógyszerek, még a legkíméletesebben hatók is, egészséges állatban megváltoztatják a vérkeringés és a légzés működését. Beteg állatban ezek a hatások fokozottabban jelentkezhetnek, és egyes, előre nem látható esetekben a legkörültekintőbb betegvizsgálat és kezelés ellenére, akár az egészséges állat elvesztéséhez is vezethetnek.

Az altatás egyik legnagyobb kockázata, ha Kedvencünk a beavatkozás előtt nincs kellő ideig és/vagy megfelelően koplaltatva. Az anesztézia során ugyanis a reflexek sem működnek.


Az epiglottis (gégefedő) egy porc, ami nyeléskor megakadályozza, hogy a levegőn kívül bármi a légcsőbe és a tüdőbe jusson. Egyes gyógyszerek hatóanyagai hányást okozhatnak, ami az altatás alatt, a normál reflex hiányában félrenyeléshez vezethet, a táplálék vagy folyadék pedig a tüdőbe kerülve aspirációs tüdőgyulladást is okozhat, ami életveszélyes állapotot jelenthet. Ezért a félrenyelés veszélyének csökkentése érdekében az altatással járó beavatkozások előtt Kedvencünket legalább 6-8 órát koplaltatni kell. A folyadékfelvételt az altatást megelőzően nem kell megakadályozni.


Azokban az esetekben, amikor az altatással járó beavatkozást életmentő céllal végzik és a gyomor teljes kiürülése nem várható ki (pl. gennyes méhgyulladás, császármetszés, légmell, stb.), az utolsó táplálékfelvétel időpontjáról mindenképpen tájékoztatni kell a beavatkozást végző állatorvost.

Az anesztézia egyéb ritka szövődményei közé tartozhat a vese-, máj- vagy szívelégtelenség, látásromlás, véralvadási rendellenességek és görcsrohamok. Állatorvosaink minden óvintézkedést megtesznek annak érdekében, hogy minimalizálják ezeket a kockázatokat Kedvence altatása során. Bármilyen beavatkozásra csak akkor kerül sor, ha az adott beavatkozás nyújtotta előnyök meghaladják a beavatkozás jelentette kockázatokat. Az állatorvos által javasolt kezelés mindig az állat pillanatnyi állapotának figyelembe vételével történik.


Mit tehetünk a kockázatok minimalizálására?

A tervezett beavatkozások és műtétek előtt a részletes kórelőzmény felvétele, az állatorvosok által elvégzett fizikális vizsgálat, a különféle vér- és vizeletvizsgálatok, a kardiológiai kivizsgálás (ultrahang, EKG), a hasűri ultrahang és a mellkas röntgen nagyban segítheti a már klinikai tünetekkel jelentkező vagy addig rejtett betegségek és kockázatok felmérését. A különféle krónikus betegségek (pl. szív-, máj-, vesebetegségek, cukorbetegség, stb.), állapotok (pl. vérszegénység, kiszáradás, stb.) és fertőzések (pl. szívférgesség, stb.) nagyban növelhetik az altatással járó beavatkozások kockázatát.



Ezért is fontos, hogy a beavatkozás megkezdése előtt tájékoztassa az állatorvost az állat korábbi betegségeiről, műtéteiről, ismert gyógyszerérzékenységéről, tartósan fennálló, folyamatos gyógyszerszedést igénylő betegségeiről (pl. epilepszia, cukorbetegség, stb.), illetve a beavatkozást megelőző két hónapban lezajlott gyógyszeres kezelésekről.


A nagyon fiatal vagy idős kor is fokozott veszélyt rejt magában, ahogy a kis testtömeg vagy épp az elhízottság is.


A sürgősségi beavatkozások, szív- és érrendszeri és/vagy légzési elégtelenségek sikeres kezelésében nélkülözhetetlen a gyógyszerek és folyadékok intravénás adagolása, ezért nagyban csökkenti az altatás kockázatát az intravénás kanül behelyezése.



A közvetlenül az érrendszerbe juttatott infúzió segít fenntartani a vérnyomást az altatás alatt is, mert azonnal pótolja az elvesztett folyadékokat (pl. vérzés, eltávolított szövetek, stb.). A beavatkozás utáni intravénás folyadékterápia felgyorsítja Kedvenceink ébredését a véráramban keringő hatóanyagok hígításával, valamint a májukban és veséjükben történő kiválasztás fokozásával. Ezért az intravénás folyadékterápiában részesülő betegek általában gyorsabban ébrednek, mint azok, akik nem kapnak. Ezen kívül tanulmányok kimutatták, hogy a perioperatív infúziós kezelésben részesült Kedvenceknél nagyban csökken a műtét után esetleg kialakuló veseelégtelenség kockázata is. Ezért Állatkórházunkban minden altatással járó beavatkozásra váró kutyánál és macskánál intravénás kanült és folyadékterápiát alkalmazunk.


Mi történik az altatás alatt?

Az esetek túlnyomó többségében először intravénásan adunk az állat testtömegének megfelelően kiszámolt gyógyszereket, majd behelyezünk egy légcsőtubust, amin keresztül az altatógáz és oxigén keverékét juttatjuk a beavatkozás alatt az állat tüdejébe. A légcsőtubus segíthet megakadályozni az esetleges félrenyelést is.



Állatkórházunkban a műtét alatt külön aneszteziológiai asszisztens végzi az állatok életfunkcióinak és az altatás minőségének monitorozását. Az ellenőrzés a humán kórházakhoz hasonlóan zajlik. A beavatkozás során figyeljük az állatok szívét (EKG, pulzusmérő), keringését (vérnyomásmérő), légzésszámát, testhőmérsékletét és a vér oxigén szintjét.


Mennyi ideig tarthat Kedvencemnek felépülni az altatásból?

Az altatás milyenségét és hosszát a szükséges beavatkozás szabja meg. A beavatkozáson vagy műtéten átesett Kedvenceket teljes ébredésig fűtött kórtermeinkben állandó állatorvosi felügyelet alatt tartjuk, ébresztésük fokozatosan történik. Az intenzív megfigyelés alatt folyamatos a fájdalomcsillapítás, hogy a műtét miatt jelentkező kellemetlenségekből Kedvencük minél kevesebbet érezzen. A műtétet követően Kedvencüket a teljes ébredés után, általában egyeztetett időben vihetik haza. Sok háziállat álmosnak vagy fáradtnak tűnhet az altatást követő tizenkét-huszonnégy órán belül, az alkalmazott hatóanyagok kiürüléséig viselkedésük néha szokatlan is lehet. Ha bármilyen, a Gazdinak aggodalmat okozó tünet jelentkezik, feltétlenül keresse meg állatorvosát!

© Copyright Veresvet Állatorvosi Rendelőintézet, 2010